Gyakran használjuk ezt a kifejezést, de tudod-e, hogy definíció-szerűen mit takar?
Az Idegen Szavak Gyűjteménye a kompetencia kifejezésre ezeket a szinonimákat adja: hatáskör; illetékesség; hozzáértés; alkalmasság, rátermettség, képesség.
Az anyai kompetencia (szülői kompetencia) összetétellel azt a hatáskört jelöljük ki, amiben a gyermeket illetően az anya (szülő) joga és kötelessége döntést hozni és felelősséget vállalni. Tehát a hatáskör azt szabja meg, hogy milyen körben vállal az anya felelősséget a gyermekért, ehhez kapcsolódóan pedig mi az a köre a kérdéseknek amikben ő jogosult döntést hozni.
Mekkora ez a hatáskör, mire vonatkozik az anyai kompetencia?
Mekkora ez a hatáskör, mire vonatkozik az anyai kompetencia?
Mindenre. Öltöztetés, táplálás, nevelés-oktatás, egészségügyi kezelés, várandósság alatti vizsgálatok, stb. Természetesen csak a saját gyerekünkre vonatkozik, de a gyerekkel kapcsolatban teljes körű a felelősségünk. Ezért a jogunk, a döntési szabadságunk is teljes körű.
Függ-e a kompetenciánk mértéke a tudásunk mértékétől? Kompetensebb az az anya, akinek több az ismerete a témában?
Nem. Mivel a kompetencia eleve teljes körű, ezért nem tud bővülni az idő előrehaladtával, vagy a tudásunk növekedésével. Különbözik ebben az anyai kompetencia, és a szakmai kompetencia. Előbbi automatikusan “jár” a gyerekkel, és teljes körű. Utóbbi szerzett kompetencia, és az idők során változik is a mértéke a tudásunk bővülésével vagy elavulásával. Anyaként az írástudatlan és a három diplomás édesanya egyformán kompetens a saját gyerekét illetően. Anyaként az első gyermekes és a tizedik gyermekes édesanya egyformán kompetens a saját gyermekét illetően. Anyaként a “felkészült” és a “felkészületlen” anya egyformán kompetens a saját gyerekét illetően.
Van-e olyan helyzet amikor az anya mégsem kompetens?
Van. Az anyai kompetencia tulajdonképpen a gyerek önrendelkezése, amit az anya gyakorol helyette addig, amíg a gyerek nem rendelkezik kellő a belátással, hogy maga tudja ezt gyakorolni. Két eset-csoportot említenék amikor az anya nem kompetens
Az első, amikor az önrendelkezési jogunkat felülírja mások joga. Klasszikus esete ennek a járványhelyzet, amikor bizonyos jogainkat mások védelmében, társadalmi szempontok alapján korlátozzuk. A gyerekkel kapcsolatban a kötelező védőoltások ilyenek. Ezekről nem dönthetünk saját hatáskörben, járványügyi szempontok miatt ténylegesen kötelezőek.
A másik eset az, ha olyan állapotban vagyunk, hogy képtelenek vagyunk az önrendelkezésre. Ilyenkor értelemszerűen a gyerek helyett sem tudjuk ezt gyakorolni. Pl. eszméletlen állapotban, vagy tudatmódosító szer hatása alatt.
Korlátlan felelősségünk súlya alatt mi az ami segít minket a helyes döntésben? Hogyan gyakoroljuk bölcsen a kompetenciánkat?
Anyaként sok olyan témában is kompetenssé válunk, amiről egyébként kevés a tudásunk. Pl. beteg lesz a gyerek, hogyan gyógyítsam a betegséget amit nem is ismerek? Először is információra lesz szükségünk. Ha olyan súlyos a helyzet, akkor közvetlenül szakembertől érdemes kérdezni és segítséget kérni. Ebben az esetben pl. orvoshoz fordulni. Érdemes szem előtt tartanunk, hogy nekünk nem feladatunk, hogy az adott területen szakmai ismereteink legyenek. A szakember feladata, hogy el tudja magyarázni a helyzetet hétköznapi nyelven úgy, hogy a másik fél azt megértse, és tájékozottan tudjon dönteni. A példában mondjuk a kezelés módjáról, vagy hogy egyik vagy másik gyógyszert szeretné-e választani.
Mit jelent jogos elvárásunk, az anyai kompetenciánk tisztelete?
Amikor a szakembertől a kompetenciánk tiszteletét várjuk, azt várjuk, hogy információkkal segíti a tisztánlátásunkat, és tiszteletben tartja a döntésünket. A kérdéseinkre is türelmesen válaszol, ezzel biztosítva, hogy teljeskörű legyen a tájékoztatás. A döntésünkben nem gyakorol ránk nyomást, azaz ugyanolyan könnyű igent vagy nemet mondani, ezt vagy azt a lehetőséget választani. A fenti példában ez a jogunk a betegjogokban formailag is benne foglaltatik. A tisztelet jele az is, hogy a szakember egyenlő félként kezel. Ez megmutatkozik az udvarias szóhasználatban és metakommunikációban. Érthetően beszél, kerüli a túlzottan szakmai, gyakran latin nyelvű kifejezéseket. Diszkréten kezeli az adatainkat, óvja a személyiségi jogainkat és szeméremérzetünket. Az érintésre mindig engedélyt kér (gyerektől is).
Az anyai kompetenciánk tiszteletét szakemberek mellett rokonainktól, ismerőseinktől és idegenektől egyaránt jogosan elvárhatjuk. A kéretlen tanácsokat udvariasan rövidre zárhatod például így: “Köszönöm ezeket az értékes szempontokat, de már döntöttem ebben a kérdésben.” “Nekünk így vált be.” “Rendben, megfontolom.” “Kérem ne beszéljen velem ilyen hangon akkor sem, ha Ön szerint hibát követtem el!” Az irántatok való tiszteletet minden körülmények között elvárhatod.
Mit tehetek más anyai kompetenciájának védelmében?
Legfőképpen te magad tartsd tiszteletben mind magánemberként, mind szakemberként! Ne feledd, hogy ezzel másoknak is példát adsz! Mindig tartsd szem előtt, hogy az anyai tapasztalatok sokfélék, a másik számára egész más a “teljes kép” mint számodra. Mások az ideái, mások a realitásai, mások a lehetőségei, mert az élete, a környezete, a gyereke is más.
Ha a környezetedben durva határátlépést tapasztalsz szelíden felléphetsz az édesanya védelmében. Így nem csúszol bele abba a kínos helyzetbe, hogy hallgatásoddal akaratlanul jóváhagyod a határátlépést. Maradj udvarias, így nem érhet vád! Mondhatod például ezt: “Szemmel láthatóan nagyszerűen boldogul.” “Nem vagyunk egyformák.” “Nekem ez a korszak volt a legnehezebb. Ember legyen a talpán aki elbír egy két évessel!” “Kérem tartsa tiszteletben a döntését!”